Íme egy kis Bánk bán

Katona József (1791 nov.11. Kecskemét – 1830 ápr.16. Kecskemét)ÉletrajzaApja és öccsei takácsmesterek. Iskoláit Pesten és Kecskeméten, piarista gimnáziumban végzi. 1810–13: Jogot hallgat Pesten, eredményei gyengék, érdeklődését elsősorban a történelem és a színház felé irányítja. 1811-től bekapcsolódik a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Békési József néven segédszínész, darabokat fordít, (1811-ben négyet mutattak be), lovagregényeket dramatizál. Beleszeret a kor leghíresebb színésznőjébe Déryné Széppataki Rózába, kinek levélben vallott szerelmet, de Róza nem is gondolta, hogy ki lehetett a „KJ” monogramú hódolója. 1815-ben feloszlik a társulat, állandó épület és a támogatás hiánya miatt: a színészek a vidéki társulatokhoz szegődnek. 1815-ben ügyvédi vizsgát tesz, és ügyvédként dolgozik Ez idáig írta meg összes munkáit, köztük a Bánk Bánt is. Felhagy a színházzal: “Ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyörészése, élelméről gondoskodik és elhallgat.” 1819-ben a székesfehérvári színtársulat felkészült a Bánk Bán előadására, de a cenzúra nem engedélyezi, csak a nyomtatásban való megjelenést. Katona 1820-ban visszaköltözik Kecskemétre. Anyagi körülményei rendeződnek. Nov.3-án a város főügyésze lesz, nov.15-én pedig Pesten megjelenik a Bánk Bán. 1830-ban szívszélhűdésben hal meg, a városháza kapujában. 1820-ban írja híres röpiratát: Mi az oka annak, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?– Az állandó kőszínház hiánya.– A nemzeti dicsekvés.– A könyvformában való megjelenés nehézségei.– A cenzúra.– A recenzió, az elvi bírálat hiánya.Művei:A korabeli színház rendkívül darabigényes, hatalmas repertoárt mozgat.– fordítások:A kor népszerű darabírói közül Zieglert, Kotzebue-t fordít.– regénydramatizálások, regényátdolgozások:A borzasztó toronyMonostori VeronikaHédervári CecíliaLuca széke karácsony éjszakáján– eredeti művek:István, a magyarok első királya (átmeneti mű)Ziska (kétrészes mű)Jeruzsálem pusztulása (Spíró György dolgozta át) Rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között (vígjáték; önéletrajzi ihletésű – Déryné a rózsa, a tapasztalatlan légy a szerző)BÁNK BÁNKeletkezéstörténet:1814-ben következő évre szóló beadási határidővel az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdet a leendő kolozsvári színház számára. Döbrentey Gábor fogalmazza meg a felhívást: a dráma eredeti és történeti tárgyú legyen. A lehetséges témák között megemlíti Bánk bán történetét is. A határidőt meghosszabbítják, 1818-ban hirdetnek eredményt. A fődíjat Tokody János: A pártosság tüze című darabja nyeri. A díjazottak között szerepel Bolyai Farkas két drámája is. Katona műve nincs megemlítve sem.1819-ben készül el a végleges változat. Katona figyelembe veszi a jogász- és színésztárs, Bárány Boldizsár “hibajegyzékét”, találó meglátásait. 1819-ben készült el a Bánk Bán végleges változata. Nyomtatásban 1820-ban Pesten jelent meg. Az első színházi előadás: 1833. Kassa (Melindát Déryné játszotta), majd: 1834. Kolozsvár; 1848. március 15. félbeszakadt, a Táncsicsot az előadásra váró nézőközönség nem tudta kivárni a darab végét, s Laborfalvi Rózát követelte a színpadra;Nemzeti operánk született a Bánk Bánból: 1861-ben Erkel Ferenc megzenésíti, Egressy Béni szövegkönyve alapján; 1976-ban Illyés Gyula átigazítja.Témaválasztás:.A szakirodalom a könyvtárjegyzékeket áttanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy Katonát elsősorban az uralkodó elleni merényletek foglalkoztatták a történelemből. Nem Katona az első, aki a Bánk bán-témát feldolgozta: Hans Sachs XVI. századi német író volt az első szépirodalmi feldolgozó, de írt drámát a Katona-kortárs, osztrák Grillparzer és Kisfaludy is. Katona a különböző történeti felfogásokat koncepciójának megfelelően egyesítette. Pray György szerint a királyné ártatlan, politikai összeesküvés áldozata lett. A Kézai-krónika szerint bűnös a királyné, és erőszakos csábítás is történt. Katonánál Bánk a gyilkos, de vannak összeesküvők is. A végleges változatban fölerősíti a gyanút Gertrudisszal szemben, anélkül, hogy az olvasó–néző egyértelmű bizonyosságot nyerne a csábításban való közreműködésről. A történelmi szereplők közül megváltoztatja a csábító személyét, Berchtold, kalocsai érsek helyébe Ottót teszi. Saját leleménye Tiborc, Biberach, Izidóra. A spanyol menekültekre, a Bojóthiakra Kézainál már történik utalás. Történelmi háttérA cselekmény valós történelmi alapja 1213-ban történt Esztergomban, II. András (1205-1235) uralkodása alatt. A király mellőzött testvéreinek Imrének hívei gyűlölettel nézték a királyi feleség, Gertrudisnak a rokonait. A meráni Bertchtold-ház tagjai Magyarországon magas állami hivatalokat töltöttek be, és jól jövedelmező birtokokat kaptak. Mikor András Halicsba vezetett hadjáratot, az ellenzéki főurak egy csoportja – Péter csanádi ispán és Simon, továbbá Bánk nádor és veje vezetésével – Gertrúdra és kíséretére tört. Miután Bánk megölte a királynét, Konstantinápolyba ment a királyhoz, hogy ítélkezzen. II. András visszaküldte Bánkot Magyarországra, és meghagyta nádori hivatalában. A dráma szerkezete:Prológus: In medias res kezdés. Nincs előkészítés. Lényegretörő kezdés: figyelemfelkeltés.Ottó és Biberach párbeszédéből az olvasó szerelmi drámára következtethet. Talán a cenzúra figyelmének elterelése lehetett az ok. Ottó és Biberach kapcsolata, Ottó Melinda iránti érzelme, Gertrudis viszonya Ottóhoz az előversengésben mutatkozik megElső szakasz: expozíció– a bonyodalom kibontakozása.Katona tudatosságát jelzi, hogy fölvonultatja és bemutatja a tragédia legfontosabb szereplőit, és érzékelteti a lehetséges konfliktusokat:. Az első szakaszban színre lépnek a Bojóthiak. Petúr megjelenésével exponálódik a merániak és magyarok ellentéte, a békétlenek jelszava összekapcsolja a magánéleti és közéleti konfliktust. Tiborc színrelépése újabb perspektívából világítja meg a nemzet helyzetét, és ezáltal a közéleti konfliktust erősíti. Újra színrelépnek az előversengés szereplői, Ottó elutasítja Izidóra közeledését, Melinda visszautasítja Ottót; majd a királyné ambivalens kapcsolata mutatkozik meg öccsével szemben és az első szakaszt Bánk nagymonológja zárja. Ettől kezdve az egyes szakaszokat hol a közéleti, hol a magánéleti konfliktust erősítik, helyezik előtérbe.Második szakasz: közéleti. A bonyodalom kibontakozásaHarmadik szakasz: magánéleti + Tiborc nagymonológja. Negyedik szakasz: összekapcsolódik a két szál. Bánk nem tudja szétválasztani magán- és közéleti problémáit. + tetőpont: a királyné meggyilkolása.Ötödik szakasz: Megoldás. A király végül is nem ítélkezik a bán fölött, a sors már mindekinél kegyetlenebbül megbüntette.A szereplők rendszere:Arany János Bánk bán tanulmányok című töredékes munkájában csoportokra osztotta a szereplőket:– Bánk bán és köre: Melinda, Mikhál, Simon, Petúr a lázadókkal, Tiborc, Soma a fiacskájuk– Gertrudis és köre: Ottó, Biberach, Izidóra– Endre és köre: Myska bán és Solom mesterCselekményElőversengés (Prológus):- Gertrudis öccse, Ottó felfedi érzéseit Biberachnak: szerelmes a nagyúr feleségébe, és biztos abban, hogy elcsábítja Melindát. Bíberach figyelmezteti, hogy a nők sírása, és szótlansága sok mindent jelenthet. Lucinál (felesége) például csalárdságot.Biberach fenyegetése zárja az előhangot: vigyázni kell, mert a „keszeg, sovány” kegyelmes urat az „ izmos Bánk bán – bajúsza egy végére tűz.”Első szakasz: Helyszíne Palota- Petur elégedetlensége a haza sorsa, valamint a királyné és a merániak miatt.- Bánk hazaérkezik országjáró körútjáról. Petur megmondja a jelszót:” Melinda”. Biberach kihallgatja beszélgetésüket. - Ottó és Biberach párbeszéde Melinda elcsábításáról. A ritter vallomása: ott van a haza, hol a haszon.- Izidóra és Biberach párbeszéde: Izidóra reménytelenül szerelmes Ottóba, rájön, hogy a férfi Melindát szereti. - Ottó térden állva vall szerelmet Melindának, aki összehasonlítva azt Bánkjával, megveti őt. Találkozásukat meglátja Bánk. - Ottó és Gertrudis beszélgetése. A királynő felháborodik Ottó csábításán, de azon is, hogy „kontár” maradt ebben. Kétszínű beszédét is hallja Bánk, a rejtekajtó mögül.- Biberach és Ottó jelenete: az álnok ritter „porokat” ad át Ottónak. Az altatót Gertrudisnak, a hevítőt Melindának szánja. - Bánk nagymonológja zárja az első szakaszt. Hirtelen két óriási probléma közt vergődik: az egyik a haza sorsa, a másik a magánéleteMásodik szakasz: Helyszín: Petur háza. - Petur házában tanácskoznak az összeesküvők. Bár egyetértenek abban, hogy a helyzet tarthatatlan, mégis megrettentek Petur elszántságától, hogy a királynőt letaszítják a trónról. Majd Bánk is megérkezik, aki meghallgatva Peturt, józanul és higgadtan védi Gertrudist. A békétlenek és Mikhál is igazat adnak neki. - „Melinda” jelszóval beengedik Biberachot, aki feltárja Bánk előtt Ottó tettét: mialatt itt vannak, ő éppen Melindával találkozik. Úgy érzi a hazát megmentette, de családi boldogságát most veszti el. Rohan haza, hátha megtudja akadályozni ezt.Harmadik szakasz: Helyszín: királyi palota.- Bánk későn érkezik. Hazugnak nevezi feleségét, és megátkozza kisfiával együtt. A térdeplő, térdein csúszó Melindán a tébolyodás jelei is mutatkoznak, amit férje is észre vesz. De amikor a porokról beszél, ezt is zavaros beszédnek hiszi Bánk. Igaz később elgondolkozik ezen, hátha csak álca volt a királynő álmossága. (Izidóra epizódja) - Bánk találkozik Tiborccal, szembesül a jobbágyság helyzetével. Tiborc monológja a dráma egyik legszebb jelenete. Kiáltó az ellentét a jobbágyság nyomorúsága és a királynő és udvarnépének fényűző és léha életmódja között.Bánk rádöbben: a királynő a felelős a nép sorsáért, és saját szerencsétlenségéért is.Itt kapja meg a végső lökést a királyné meggyilkolásához.- Ottó leszúrja Biberachot.Negyedik szakasz: Helyszín: A királyné szobája.- Izidóra kéri Gertrudist, engedje meg, hogy haza mehessen. Itt egyedül érzi magát, és Ottó sem szereti őt. Tudatja a királynővel, hogy a herceg megölte Biberachot, és hogy Bánk itthon van. - Gertrudis és Melinda konfliktusa: Bánk hitvese koronák bemocskolójának nevezi a királynét, aki bordélyt csinált a királyi házból. . Gertrudis tehetetlen, mert látja, hogy tébolyult.- Mikhál tör be a királyné elé, és figyelmezteti a pártütésre. Elfogatja Simon bánt, és Mikhált is bezáratja.Bánk és Gertrudis találkozása ( tetőpont):- Bánk a királyné előtt is megtagadja feleségét, de amikor meglátja a beteg Melindát, rájön, hogy szerelme erősebb. Átöleli, és Tiborccal kísérteti haza, fiával együtt, akit Bánk Mikhálra bízott. - Gertrudis megpróbálja elküldeni Bánkot, de az hatalmi vitába keveredik vele. Fejére olvassa sérelmeit, a haza romba döntését, majd Melinda megbecstelenítését is. A királynő megsérti Melindát is. Ottó hirtelen megjelenése, és gyáva megfutamodása láttán végleg elveszti önuralmát. Ő is elátkozza a királynőt. Ekkor Gertrudis felkapja a tőrt, és Bánkba akarja döfni. De Bánk kicsavarja a kezéből és leszúrja.- Zűrzavar. Ottó elszökik.Ötödik szakasz: Helyszín: királyi palota:- Megérkezik a király, siratja feleségét a felravatalozott koporsónál. - Solom érkezik, kitől megtudjuk hogy Peturt és családját is megölték a merániak, mert azt hitték, hogy Petur a királyné gyilkosa. - Egy zászlósúr felolvassa azt a levelet, amelyet Gertrudis halála előtt olvasott el: figyelmeztetik benne a pártütésről. II. Endre megállapítja, a királynő a hibás.- Simon igazolja, hogy nem Petur a gyilkos.- Mikhál hozza be a kis Somát. Bánk megöleli, majd bevallja tettét. A király el akarja vitetni,” míg el nem érkezik bírája”. Bánk kijelenti: a király nem, csak Magyarország lehet bíró a dologban. Közben az ablakon át látják, hogy Petur és családját vonszolják lófarkon.- Megtudjuk azt is Solomtól, hogy Petur megátkozta a királynő gyilkosát.( Ekkor még nem tudhatta Petur, hogy ki ölte meg). Bánk fokozatosan omlik össze.- Pásztori síp hallatszik, Bánk megrémül az ismerős hangtól, elveszti öntudatos biztonságát. Majd hozzák a halott Melindát.. Tiborc elmondja, hogy azok akik felgyújtották a házat, azt kiabálták: „Éljen Ottó – nénje bosszulója!”. Bánk végleg összeomlik.Nincs a teremtésben vesztes, csak én!Nincs árva más több, csak az én gyermekem!- Endrében győz, a férj helyett a király: „Magyarok! Igen jól esmérem – szeretnek, enyimek! – Hogy íly nemes szívekkel egybeférkezni nem tudtál, Gertrudisom!”. Igazságos ítéletet hoz: „Előbb mintsem magyar hazánk – előbb esett el méltán a királyné!”- Bánk bán a sorstól kapja meg büntetését, amellett, hogy hazáját megmentette, elvesztette élete legfőbb értelmét, kinek halálát, tulajdonképpen maga okozta: kiszolgáltatta őt a bosszúnak. Solom: „Nézd, uram, e csüggedést! – Király,a büntetés már ennek irgalom.”A szereplők jellemzéseBánk bán:– Nádor: A király után az ország első embere. Endre távollétében ő a felelős az ország nyugalmáért, rendjének biztosításáért. Ez a szerep arra kényszeríti, hogy felülemelkedjen a konfliktuson, s személyében jelképezze az ország egységét.– Magyar: Országjárása során megismerkedik a nemzet sorsával, a bizonytalansággal, feszültséggel, melyet a Merániak túlbuzgalma, hatalmi dominanciája és érzéketlensége okoz. Ezt az élményt erősíti fel Petúr, ki a nemesség elnyomatását, hatalomból való kiszorítását sérelmezi. Tiborc pedig a parasztság megnyomoríttatásáról beszél nagymonológjában. Ez a szerep a békétlenekhez köti, kötné Bánkot.– Férfi, férj: Ottó terve ill. annak megvalósulása a legszemélyesebb mivoltában, szerepében sérti Bánkot, s ez ismét a Merániak elleni fellépést sürgeti.A bánki késlekedés oka tehát a szerepek egyensúlyt teremtő voltából fakad. Ez az egyensúly azonban rendkívül ingatag, feszültségekkel teli, s bármilyen váratlan mozzanat kibillentheti, felboríthatja. Lélektanilag tehát hiteles, hogy a 4. szakaszban látszólag indokolatlanul következik be a gyilkosság, Gertrudis és Bánk vitája felborítja a szerepek egyensúlyát. Gertrudis:– Királyné: Bár nem közjogi méltóság, a szerep mégis megköveteli az önfegyelmet, a mérsékletet, az önkorlátozást. E szerepében el is utasítja Ottó tervét. Katona többször is királynőként minősíti, ha nem elírásról van szó, jelzi Gertrudis szerepzavarát, hatalomvágyát.– Meráni: A nemzeti tragédia értékrendjéből következik, hogy a haza, mint legfontosabb érték, a merániak tetteit is motiválja, így érthető, hogy Gertrudis a hazájabeliekhez húz, az ő érdekeit képviseli. A gyilkosság közvetlen kiváltó oka, hogy Bánk a merániakra tesz sértő megjegyzést, erre ránt tőrt Gertrudis.– Nő, asszony, rokon: Ez a szerep Ottó mellé állítja.A konfliktus azonban nem szűkíthető le a két főszereplőre, sőt nem egyszerűsíthető le a különböző körök összeütközésére. Katona legnagyobb művészi erénye, hogy shakespeare-i minta nyomán minden szereplő mögé teljes életet, életutat rajzol, megteremtve azt a drámai szituációt, melyben az egyes szereplők megnyilatkozhatnak, s így teljes személyiségükkel vehetnek részt a drámai cselekményben. Petúr: Történeti alak. Egyes források szerint a királyné gyilkosa. Királypárti, Endre mellett áll. A békétlenek vezére, ő hívja vissza Bánkot. A hagyományos értelmezésben ő a rebellis, a “vértolulásos” magyar, aki csupán a nemesi osztályérdekeket képviseli. Valójában azonban reálpolitikus, az események őt igazolják, anélkül azonban, hogy Bánk egyéni tette megkapná a közösségi felhatalmazást. Ezért átkozza meg utolsó szavaival az “alattomos gyilkost”. Tiborc: Fiktív alak. Nagymonológjából kiderül, hogy nem nincstelen, hanem telkes paraszt. Van mit veszítenie a merániak uralma alatt. Patriarkális viszony fűzi a címszereplőhöz, akinek már atyját is szolgálta, sőt ő mentette meg életüket (lásd: sebhely a homlokán). Öntudatát jelzi, hogy elutasítja Bánk adományát, hiszen a pénzzel mindenkin úgysem tudna segíteni. Bojóthiak: Mikhál, Simon – menekültek Spanyolországból, belviszályok és az arab támadás miatt. Simonnak 7 fia van, ez a 7 törzset, nemzetséget jelképezi, a jövendő új honfoglalás jelképei. A bojóthiak sorsa, azonos a magyar nemzethalállal, a hazájában számkivetetté vált nemzet jelképével. Biberach: Ottó szövetségese. Dramaturgiai szerepe: az intrikus. Tetteit, világszemléletét két tényező motiválja:– a hazátlanság; nem kötődik egyetlen közösséghez sem, számára “ott a haza, ahol a haszon”.– a család hiánya; anyja meghal, apja nem kedveli.Izidóra: Türingiai lány, Gertrudis hozza udvarába. Szerelmes Ottóba, viszonzatlanul. Az uralkodói káosz láttán vissza akar térni hazájába, Gertrudis nem engedi. Valójában “cseregyerek”, Gertrudis lánya helyett van itt. (Gertrudis és Endre lánya: Árpádházi Szent Erzsébet.) Ottó: Gertrudis öccse. Fülöp király gyilkosa. Magyarországra menekül, nővére védelme alatt áll. Beleszeret Melindába. Tragikus vétség:– a szerelem egyoldalú Melinda: Drámai szerepköre a naiva. Vidékről kerül föl az udvarba, természetes kedvessége félreérthető Ottó számára. Férje nem áll ki egyértelműen mellette, Bánk tragikus vétsége az is, hogy eltaszítja magától Melindát.A szereplők jellemzése1. Bánk és köreBánk bán, Petúrék, Melinda és bátyjai, Mikhál és Simon bán, TiborcBánk Bán: A király után, az ország első embere. Felelős az ország nyugalmáért, rendjének biztosításáért. Mindig ő, a címszereplő áll az események középpontjában. Erkölcsileg kiemelkedő nagyemberekre jellemző gyanútlan jóhiszeműsége ( országjáró körútra megy, közben feleségét Gertrudis a palotába hozatja). Hazatérve döbben rá, hogy a magyar nemzet áll szemben a királynéval Szembesül a nemesség elnyomatásával, a parasztság nyomorával, szemben a meráni fényűzéssel. Mikor megérkezik, Katona szerint: „nemes méltóság, gyanakvó tekintet, fojtott tűz”. Mikor megtudja a jelszót, majd meglátja feleségét Ottóval, férfiként, illetve férjként éri őt az igazi csapás. Nem ura magának, elakad a lélegzete. Tiborcra sem figyel, csak Melinda körül járnak gondolatai. Lelki bénulat, tehetetlen zavarodottság jellemzi. A tébolyult rögeszmésség, Melindára és a rá leselkedő, ismeretlen veszély miatt. Teljes lelki összeomlás látszik rajta. A „szerelme-féltő” ember vergődése ez. Modern, szerelmi házasságban élnek, szemben a „középkori” érdekházasságokkal.Életének legfőbb értékének (Melinda) elvesztése sokkhatást vált ki belőle. Felháborítja Ottó tette, majd Gertrudis kettős értelmű ( bíztat és bujtat) beszéde. Az események felzaklató hatása tükröződik rajta: szaggatott, töredezett beszéd, kivont, (meztelen) kard, feldúlt lelkiállapot., mely elindítja Bánk életének drámáját. Összeszedi magát, s megváltozott emberként, széttépi a királyi székhez, hitveséhez, gyermekéhez kötődő tündéri láncokat, és csak emberként, a haza és a becsület vezérli. Higgadt államférfiként reagál az összeesküvésre, Önuralma óriási belső küzdelem eredménye. Leszereli a pártütést, ellenzi az erőszakos megmozdulást. (felelősségérzet) Úgy tűnik megmentette a hazát, de Bíberach megjelenése, és híre, hogy Ottó és hitvese együtt vannak, felkorbácsolják indulatait. Hazugnak nevezi Melindát, megátkozza kisfiát, de a tébolyult asszonyt látva, már szánja őt.Aztán töpreng felesége szavain, (a királynő álmos), s először ötlik fel benne Gertrudis megölésének lehetősége. ( korábban Ottót akarta megölni). De tudja, ez nem emelné őt tragikus hőssé, csak egy féltékeny, megtorló férj bosszúja lenne tette. Az író megmenti őt. Tiborc panaszáradata, feltárja a magyar parasztság nyomorát, és szenvedésük egyedüli okaként a merániakat, főként Gertrudist jelöli meg. Így Tiborc szavai megadják a végső lökést szándékához. A királynéval négyszemközti szócsatájában is megtagadja feleségét, de mikor meglátja, érzi elveszett. Rádöbben szerelme olyan erős, hogy ez a „tündéri lánc” széttéphetetlen. Megöleli feleségét, és Tiborccal hazaküldi. A közéleti gondok, a boldogság elvesztése sodorják Bánkot, a kifinomult, modern lelkületű embert a krályné megöléséhez. Ottó megjelenésére már őrjöngő dühvel reagál. Gertrudis tört ránt, ezzel maga adja a fegyvert a bán kezébe. A haza ( Tiborcok, Peturok), és a becsület (Melinda) együttes parancsa volt indítéka. Nem érez diadalt, reszket, lelki bénulat tör rá: vajon megmentette-e a hazát? Az V. felvonásban már újra magabiztos, tettét vállalja. Büszke és öntudatos. Bátorságát és megvetését bizonyítja, hogy láncát ( hatalom jelképe) a koporsóra dobja. A király szerint is jogos büntetés volt, bármennyire is fáj ez neki. Bánk erkölcsileg tehát nem bukott el, de lelkileg mégis összeomlik: felesége halálával elvesztette élete legfőbb értelmét. Kicsúszik lába alól a talaj, elveszti öntudatos biztonságát. Tettével, mellyel megvédte hazáját a polgárháborútól, ezzel okozta Melinda halálát, kiszolgáltatva őt a bosszúnak. Bukásának oka, hogy nem tudta szétválasztani a magánéletet a közélettől..Tiborc:Fiktív alak. Telkes paraszt, tehát van mit vesztenie a merániak miatt. Bánkot ismeri, már az apját is szolgálta, sőt az életüket is megmentette. Valószínűtlen, hogy ilyen széles látókörrel rendelkezzen, de a darab megkövetelte ezt: Bánk bizalmasa. Legfontosabb mondanivalója a III. felv.-ban elhangzó monológja: a jobbágyok nyomorúságos helyzete. Bánk tettének egyik megalapozója.Melinda: Világszerte híres szépségű (spanyolos szépségű, fekete haj, szem, kreol bőr) ifjú asszony. Teljesen vagyontalan két bátyjával menekültek Bojóthiából. Az udvari intrikákban járatlan, ártatlan, tiszta teremtés, ki szerelmes a nála, vagy húsz évvel idősebb Bánkba. Ottó is csak cselszövéssel tudja elcsábítani. Egyrészről naiv és hiszékeny, ezért is félti úgy a férje, másrészről nagyon is öntudatos, aki a rajta esett sérelmekkel együtt a nemzet sérelmeit is a királyné fejéhez vágja. Hol eszelős őrült, hol tiszta öntudatú, de mindenképp a legeszményítettebb szereplő.Petúr bán:Történeti alak. Királypárti, Endre mellett áll. A békétlenek vezére, ő hívja vissza Bánkot. Indulatos, szűk látókörű, német ellenessége a legnagyobb. 2. Gertrudis és köre:Gertrudis, Ottó, Izidóra, BiberachItt az érdekeik nem erősítik egymást, mindenkinek más a célja. A királyné személye köti össze őket.Gertrudis:A hatalom mániákusa, az országot saját, személyes tulajdonának tekinti, a magyarok rovására, a merániak kedvére. Gőgös és hiú, csak a hatalom , és annak növelése érdekli. Az emberek csak alattvalók, szolgák, akik parancsait hajtják végre. Gondolatok, emberi érzések nem érdeklik. Ezért erős akaratú, céltudatos. Hatalmával visszaélve, egyenlő rangú ellenfele Bánknak. A meráni büszke dölyf, a gunyoros magatartása, az, amivel kivívja maga ellen a sorsát. Kétszínű, nem titkolt kétértelmű beszédével elítéli Ottót, de bíztatja is a „kontárt”, Melindával szemben. Izidóra és Biberach, bár soha nem védték Gertrudist, mégis az ő oldalán állnak. Biberach utolsó szavaival a királyné ártatlanságát bizonyítja, Izidóra pedig követeli a gyilkos megbüntetését. Ottó:Gertrudis öccse. Fülöp király gyilkosa. Magyarországra menekül, nővére védelme alatt áll. Neki sincs táborában szövetségese. Önző módon csábítja el Melindát, holott tudja, hogy a szerelem egyoldalú, nénjét is veszélybe sodorhatja. Izidórával is szemben áll, nem is foglalkozik vele. Alattomos orvgyilkos. Nem kel Gertrudis védelmére, gyáván megfutamodik. Biberach: Ottó szövetségese. Dramaturgiai szerepe: az intrikus. Tetteit, világszemléletét két tényező motiválja:– a hazátlanság; nem kötődik egyetlen közösséghez sem, számára “ott a haza, ahol a haszon”.– a család hiánya; anyja meghal, apja nem kedveli, a nőkről is meg van a véleménye. Vagyona nincs, csak nemesi tudata. Szeret központban lenni, bonyolítani a dolgokat. Hivatásos cselszövő, cinikus, semmi sem szent előtte. Bár-ki becsületébe belegázol. Hallgatózása, és árulása hozzájárul a tragikus események elindulásához. Ottót, gyávasága és bujasága miatt megveti, ez okozta halálát is.Izidóra:Türingiai lány, Gertrudis hozza udvarába.. Az uralkodói káosz láttán vissza akar térni hazájába, Gertrudis nem engedi. Valójában “cseregyerek”, Gertrudis lánya helyett van itt. Reménytelen szerelem kapcsolja Ottóhoz. Melindát teszi felelőssé mindenért. Ő az aki felfedi a titkot Bánk előtt, Ottó gyilkosságát is ő mondja el a királynénak. Jellemét, csak Biberachtól tudjuk: „ Az ész hibázik, a fejecske kong.”3. Semlegesek köre:Miska bán(a királyfiak nevelője), Solon mester( ennek fia), II.Endre.II.Endre, Magyarország királya:Galíciai hadjáratról tér haza, a cselekmény csúcspontja után. Feladata, hogy ítélkezzen a történtek felett. A király magatartása - szerző szándéka ellenére ­– inkább tétovázásnak, gyengeségnek hat. Ennek ellenére igazságos, bosszúvágy nélküli, érzelmeit leplező, és emberséges uralkodó. Fontos motívuma a darabnak a király iránti lojalitás.Nehezére esik kimondania ítéletét, de győz benne a férj felett a király: előbb esett el Gertrudisa, mint a haza.. Ez volt Bánk felmentő ítélete, de nem a király bünteti meg, hanem önmagában hordozza a büntetést.A mű stílusjegyei:Klasszicista vonás: a hely, idő és a cselekmény egysége.Romantikus vonások: témaválasztás, szenvedélyek összecsapása, gyors ritmusváltások, véres eseményekBánk bán jellemzése:Az ország első embere. Nagy tekintélyű, törvénytisztelő.Erkölcsileg tiszta emberre jellemző, gyanútlan jóhiszeműsége.Mikor megjelenik titokban: fojtott tűz, gyanakvó tekintet.Férjként éri az igazi csapás: modern szerelmi házasságaelveszni látszik. Tehetetlen zavarodottság, lelki bénulat jellemzi.A „ szerelme-féltő” ember vergődése ez. Melinda elvesztésének lehetősége sokkhatást vált ki belőle. Ottó feldühíti, Gertrudis kétértelmű beszéde felháborítja.Higgadt államférfiként, összeszedve önuralmát leszereli az összeesküvést.Biberach híre (Ottó és M. együtt) újból felkorbácsolja indulatait.Megátkozza hitvesét és fiát. Eljut G. megölésének gondolatáig.(bár előbb Ottót akarta megölni).Tiborc panaszaadja a végső lökést tettéhez.A nemesség, a jobbágyság, és felesége megalázásának felelőse G.Szerelme felesége iránt erősebb – megöleli és hazaküldi.Csúcspont: királynével folytatott szócsatában elszabadulnak indulatai.G. sértegeti a feleségét, majd Ottó megjelenése: őrjöngő düh tör rá. A haza és a becsület elvesztésének fájdalma sodorják Bánkot tettéhez. G.magaadja kezébe a gyilkos fegyvert. V.felvonás: Magabiztos, tettét vállaló, büszke nádor. Bátran, dobja láncát,a hatalom jelképét a koporsóhoz. Tette jogos volt, a király is elismeri.De tettével, amivel megvédte hazáját, épp legfőbb értékét vesztette el:Melindát, kitéve őt a merániak bosszújának. Elveszti magabiztosságát,lelkileg összetörik. Erkölcsileg összeomlik. A büntetés irgalom lenne számára.Bukásának oka: nem tudta elválasztani a magánéletet a közélettől.CselekményElőversengés (Prológus):Ottó és Biberach párbeszéde Melinda elcsábításáról.Első szakasz: Helyszíne Palotaˇ Petur elégedetlensége a haza sorsa, valamint a királyné és a merániak miatt.ˇ Bánk hazaérkezik. Petur megmondja a jelszót: Melinda.ˇ Biberach kihallgatja beszélgetésüket. ˇ Ottó és Biberach párbeszéde Melinda elcsábításáról. A ritter vallomása: ott van a haza, hol a haszon.ˇ Izidóra és Biberach párbeszéde: Izidóra reménytelenül szerelmes Ottóba, rájön, hogy a férfi Melindát szereti. ˇ Ottó térden állva vall szerelmet Melindának Találkozásukat meglesi Bánk. ˇ Ottó és Gertrudis beszélgetése. A királynő felháborodik Ottó csábításán, de azon is, hogy „kontár” maradt ebben. Kétszínű beszédét is hallja Bánk, a rejtekajtó mögül.ˇ Biberach és Ottó jelenete: az álnok ritter „porokat” ad át Ottónak. Az altatót Gertrudisnak, a hevítőt Melindának szánja. ˇ Bánk nagymonológja zárja az első szakaszt. Hirtelen két óriási probléma közt vergődik: az egyik a haza sorsa, a másik a magánélete.Második szakasz: Helyszín: Petur háza. - Petur házában tanácskoznak az összeesküvők. Bár egyetértenek abban, hogy a helyzet tarthatatlan, mégis megrettentek Petur elszántságától, hogy a királynőt letaszítják a trónról. Majd Bánk is megérkezik, aki meghallgatva Peturt, józanul és higgadtan védi Gertrudist. A békétlenek és Mikhál is igazat adnak neki. - „Melinda” jelszóval beengedik Biberachot, aki feltárja Bánk előtt Ottó tettét: mialatt itt vannak, ő éppen Melindával találkozik. Úgy érzi a hazát megmentette, de családi boldogságát most veszti el. El rohan, hátha megtudja akadályozni ezt.Harmadik szakasz: Helyszín: királyi palota.- Bánk későn érkezik. Hazugnak nevezi feleségét, és megátkozza kisfiával együtt. A térdeplő, térdein csúszó Melindán a tébolyodás jelei is mutatkoznak, amit férje is észre vesz. De amikor a porokról beszél, ezt is zavaros beszédnek hiszi Bánk. Igaz később elgondolkozik ezen, hátha csak álca volt a királynő álmossága. (Izidóra epizódja) - Bánk találkozik Tiborccal, szembesül a jobbágyság helyzetével. Tiborc monológja a dráma egyik legszebb jelenete. Kiáltó az ellentét a jobbágyság nyomorúsága és a királynő és udvarnépének fényűző és léha életmódja között.Bánk rádöbben: a királynő a felelős a nép sorsáért, és saját szerencsétlenségéért is.Itt kapja meg a végső lökést a királyné meggyilkolásához.- Ottó leszúrja Biberachot.Negyedik szakasz: Helyszín: A királyné szobája.- Izidóra kéri Gertrudist, engedje meg, hogy haza mehessen. Itt egyedül érzi magát, és Ottó sem szereti őt. Tudatja a királynővel, hogy a herceg megölte Biberachot, és hogy Bánk itthon van. - Gertrudis és Melinda konfliktusa: Koronák bemocskolójának nevezi a királynét, aki bordélyt csinált a királyi házból. . Gertrudis tehetetlen, mert látja, hogy tébolyult.- Mikhál tör be a királyné elé, és figyelmezteti a pártütésre. Elfogatja Simon bánt, és Mikhált is bezáratja.Bánk és Gertrudis találkozása ( tetőpont):- Bánk a királyné előtt is megtagadja feleségét, de amikor meglátja a beteg Melindát, rájön, hogy szerelme erősebb. Átöleli, és Tiborccal kísérteti haza, fiával együtt, akii Bánk Mikhálra bízott. - Gertrudis megpróbálja elküldeni Bánkot, de az hatalmi vitába keveredik vele. Fejére olvassa sérelmeit, a haza romba döntését, majd Melinda megbecstelenítését is. A királynő megsérti Melindát is. Ottó hirtelen megjelenése, és gyáva megfutamodása láttán végleg elveszti önuralmát. Ő is elátkozza a királynőt. Ekkor Gertrudis felkapja a tört, és Bánkba akarja döfni. De Bánk kicsavarja a kezéből és leszúrja.- Zűrzavar. Ottó elszökik.Ötödik szakasz: Helyszín: királyi palota:- Megérkezik a király, siratja feleségét a felravatalozott koporsónál. - Solom mester érkezik, kitől megtudjuk, hogy Ottó öngyilkos lett, és azt is, hogy Peturt és családját is megöltés a merániak, mert azt hitték, hogy Petur a királyné gyilkosa. - Egy zászlósúr felolvassa azt a levelet, amelyet Gertrudis halála előtt olvasott el: figyelmeztetik benne a pártütésről. II. Endre megállapítja, a királynő a hibás.- Simon igazolja, hogy nem Petur a gyilkos, és hogy Ottó öngyilkosakart lenni. A király elviteti.- Mikhál hozza be a kis Somát. Bánk megöleli, majd bevallja tettét. A király el akarja vitetni,” míg el nem érkezik bírája”. Bánk kijelenti: a király nem, csak Magyarország lehet bíró a dologban.- Bánk fokozatosan omlik össze: - Az blakon át látják, hogy Peturt és családját vonszolják lófarkon.- Megtudjuk az is Petur megátkozta a királynő gyilkosát.( Ekkor még nem tudhatta Petur, hogy ki ölte meg)- Pásztori síp hallatszik, Bánk megrémül az ismerős hangtól, elveszti öntudatos biztonságát. Majd hozzák a halott Melindát.. Tiborc elmondja, hogy azok akik felgyújtották a házat, azt kiabálták: „Éljen Ottó – nénje bosszulója!”. Bánk végleg összeomlik.- A király elismeri Bánk tettének jogosságát.- Bánk bán a sorstól kapja meg büntetését, amellett, hogy hazáját megmentette.