Törölve-Törölve-Törölve-Törölve-Törölve-Törölve-
by Dudás Eszter
Óda a matekhoz
Koszos terembe terelve
döglődünk, mint az éjjeli lepkék
a neonfény és a padok sivár
börtönében kerengve.
Tíz perc még csöngetésig.
Egyenlet, megoldóképlet,
minek, minek nekem?
Megoldja-e szeretteim szívének
titkát s rejtélyeit?
Öt perc még csöngetésig.
Zord matematikatanár
könyörülj rajtunk, s eressz!
Matekórán, jaj mit tegyek?
Matekórán, jaj mit tegyek?
Unalmamban hová legyek?
Firkáljak vagy ásítozzak,
A pad alatt torpedózzak?
Sonkás zsömlém elővegyem?
Félálomban mind megegyem?
Szundikálnék, álmodoznék,
Egy kicsi dalt dúdolgatnék.
Tábla fölött falióra,
Nem mozdul a mutatója.
Lassú idő, csak nem múlik,
Matekóra hosszan nyúlik.
(Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 1)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése